Infravörös fényképezés DSLR géppel

Eszközök
0
Az adott értékelés: nincs


Fekete ég #1 (Canon 10D IR)

Mindig megcsodáltam az igényesen kivitelezett, infravörös filmre készített tájképeket, bár a IR filmekkel kapcsolatos rengeteg probléma (csak teljes sötétben lehet gépbe fűzni, nem mindegyik gépben lehet használni) illetve a komoly beszerzési problémák miatt soha nem jutottam el addig, hogy magam is kipróbáljam a technikát. Aztán a digitális gépek megjelenésével egyszerűsödni látszott a dolog, hiszen a különböző digitális gépek érzékelői érzékenyek az infravörös tartományban is. Csak az a fránya beépített szűrő ne lenne az útban. Ugyanis majdnem minden digitális fényképezőgép érzékelője előtt található egy aluláteresztő szűrő (hot mirror) amelynek az a feladata, hogy ne eressze át az IR tartományba eső sugarakat.

Mielőtt ezen probléma megoldását részletezném, nézzük meg egy kicsit, hogy mit is takar az infravörös fényképezés. Azt a fizikaórán mindenki megtanulta (vagy legalább is elmondták neki) hogy a látható fény tartományába eső, 390nm és 770nm közötti hullámhosszú elektromágneses sugárzásnál léteznek hosszabb és rövidebb hullámhosszú sugárzások is. Nos az infravörös fényképezésnél a 770nm és 1200nm közötti úgynevezett közeli infravörös tartományt használjuk, azaz a fényképezendő tárgyak által visszavert infravörös fényt. (Ez nem keverendő össze a hőfényképezéssel, ahol a tárgyak által kibocsátott infravörös sugárzást mutatják meg, ott a kb. 5000nm-nél kezdődő sugárzásról van szó.)

Mitől is különös az infravörös fényképezés? Mitől mások az így készített képek? Első ránézésre egy IR kép nem mutat sok különbséget egy jól szűrőzött fekete-fehér képnél. Mégis ha egy kicsivel jobban megnézzük meglepő különbségeket vehetünk észre. Azok a tárgyak amelyek a látható fényben világosak, az IR képen sötétek (pl. égbolt), ugyanakkor azok amelyeknek sötéteknek kellene lenniük (pl. zöld levelek, vagy a fű) fényesen világítanak. Furcsa, néha hátborzongató érzés.

A lenti grafikon az különböző anyagok fényvisszaverő képességét mutatja, a fény hullámhosszának függvényében. A legdrámaibb változást a növényzet produkálja, hiszen a látható fény tartományában mutatott 10% körüli visszaverődés drasztikusan (70% körülire) megnövekszik 700nm felett.

A digitális fényképezőgépekben használt ccd és cmos érzékelők alaphelyzetben különösen érzékenyek a közeli infravörös tartományban. A "hagyományos" digitális IR fényképezés esetén nem is kell mást tennünk mint beszerezni egy felüláteresztő szűrőt ami csak az infravörös fényt engedi át és máris fényképezhetünk. Azonban ezzel a megoldással több komoly probléma is van. Mivel mi magunk nem látunk az infravörös tartományban, így a kép komponálását és az élességállítást a szűrő nélkül kell elvégezni, majd feltenni a szűrőt és exponálni.


forrás : www.maxmax.com 

További probléma, hogy bár a szenzor maga érzékeny az IR tartományban, de a hétköznapi esetben ez az érzékenység zavarja a "normál" képek elkészítését, ezért a gyártók beépítenek a szenzor elé egy aluláteresztő szűrőt, ami az infravörös fényt kisebb nagyobb hatékonysággal kiszűri. Emiatt aztán a gépek IR érzékenysége minimálisra csökken. Ezt orvosolni csak hosszú záridővel és magas ISO beállítással lehet, ami bemozdulást és magas képzajt okoz. Érdekes összehasonlítani a különböző DSLR gépek IR érzékenységét. A gép neve után EV érték azt jelzi, milyen expozíciós értéket kell használnunk egy  napos tájkép IR szűrővel fényképezése esetén. (A napos tájképet 15-ös EV-t igényelőnek vesszük  -1/125, f/16, ISO100-).

FényképezőgépEV
Nikon D707
Fuji S26
Olympus E-3004
Canon D304
Canon 10D2
Canon 300D2
Canon 350D1
Fuji S31
Canon 1D MK20
Canon 20D-1

(forrás : http://heim.ifi.uio.no/~gisle/photo/ir.html)

Ez alapján egy Canon 10D géppel napsütéses időben f8-as rekesz és ISO800 érzékenység mellett mintegy négy másodperces expozícióra van szükség. Ugyanez a kép egy 20D-vel már f11/ISO1600 mellett 15 másodpercet igényel. Ebből következően ha IR fényképezésről van szó, a DSLR gépek használati értéke meglehetősen alacsony. A modernebb kompakt gépek tulajdonosai sincsenek szerencsésebb helyzetben, ugyanis ezen gépek IR érzékenysége is hasonló. Ugyanakkor a régebbi kompakt gépek között található pár "legendás" IR képes gép is. Ilyen az Olympus C2020Z (8 EV) vagy a Nikon Coolpix 800 (8 EV).

Mindenesetre ha ki szeretnénk próbálni az IR fényképezést, és nincs erre a célra speciálisan átalakított fényképezőgépünk (erről kicsit később) akkor be kell szereznünk egy infravörös szűrőt. A választék viszonylag széles, mint ahogy az árak is. A különböző jelölések közötti eligazodáshoz segítséget nyújt az alábbi kis táblázat, ami az ismertebb gyártók típusait foglalja össze, aszerint hogy melyik az a hullámhossz, ahol a szűrő áteresztése már eléri az 50%-ot.

nmWrattenHoyaHeliopanB+WEgyéb
700-R70---
715--RG715--
720W89BR72--Cokin A/P007
750W88A----
760-IR76---
780-IR80RG780-Tiffen 87
795W87----
830-IR83RG830B+W093-
850W87CIR85RG850--
860-RM86---
930W87BRM90---
1000-RM100RG1000B+W094-
1050W87A----

A leggyakrabban használt szűrő a Hoya R72, de hasonlóan jó a Heliopan RG715 is.

Konvertált DSLR

A legjobb persze az lenne, ha olyan fényképezőgépünk lehetne, ami EV15 közeli (EV12-15) expozíciós értékkel rendelkezne IR képekhez, tudnánk használni a keresőt és az autofókuszt is. Nos erre egy lehetőségünk van, ami azonban azzal jár, hogy dedikált fényképezőgépünk lesz az IR képek készítéséhez (értsd; a megoldás drága). A megoldás az, hogy ki kell cserélni (vagy cseréltetni) azt a fránya aluláteresztő IR szűrőt az érzékelő előtt egy felüláteresztő szűrőre. Ez így elsőre ijesztően hangzik és valóban az. A kényelmes (és sokáig egyetlen) eljárás az, hogy a gépünket elküldjük egy ilyen átalakításra specializálódott céghez ( www.maxmax.com  vagy www.lifepixel.com ) ahol pár száz dollárért cserébe kicserélik a szűrőt és visszaküldik az átalakított gépet. Ehhez persze szükség van egy átalakítandó gépre is, ez szintén őrültségnek hangzik, hiszen ki akarja "szétbarmoltatni" a több százezer forintért vásárolt fényképezőgépét. Persze aztán előfordulhat olyan szituáció is, hogy engedve a fogyasztói társadalom és a fényképezőgép gyártók marketingjének lecseréljük a gépünket és a régi gépet nem tudjuk vagy nem akarjuk eladni. (Mondjuk azért, mert nem akarjuk elkótyavetyélni az eredeti árának töredékéért.)

Velem is ez történt. Az 1DMkII megvétele után a jó öreg 10D csak a polcon kornyadozott. Ahhoz túlságosan a szívemhez nőtt, hogy elkótyavetyéljem, használni viszont nagyon ritkán használtam. Mivel az IR fényképezés már régóta izgatta a fantáziámat, úgy döntöttem hogy megreszkírozok egy átalakítást. A gondolat azután fészkelte be magát a fejembe miután észrevettem, hogy a www.lifepixel.com nem csak átalakítást vállal, hanem a szükséges szűrőt is árulja (viszonylag olcsón) és az oldalukon részletes leírás van az átalakítás menetéről.

Pár hetes tépelődés után nagy levegőt véve megrendeltem a szűrőt, ami néhány nap alatt meg is érkezett.

Bevallom dobogó szívvel láttam neki az átalakításnak. Az weboldalon található leírás részletesen lépésről-lépésre haladva, fotókkal illusztrálva mutatja be a szétszerelés folyamatát. Mivel a lépések során több tucat különböző méretű csavart kell ki- majd becsavarnunk, fontos, hogy a csavarokat ne keverjük össze. (vagy veszítsük el). Hasznos trükk, hogy az egyes lépések illusztrációit kinyomtatjuk, majd a csavarokat a megfelelő lap, megfelelő helyére ragasztjuk egy kis celluxal. Így az összeszereléskor egyszerű dolgunk lesz. (Ha kinyomtatjuk a lépéseket, akkor lehetőleg színesben tegyük, mert ff nyomtatásban a kis kék nyilak nem igazán látszanak a képeken.). Az összeszereléshez hasznos segítség, ha a szalagkábeleken megjelöljük, hogy milyen mélyen vannak a csatlakozókban.

A szétszerelés végén a kezünkben tarthatjuk a CMOS érzékelőt, a szűrőt és a hozzá tartozó elektronikát is tartalmazó modult. A dolog innentől kezd érdekessé válni, mivel ezt a modult nem úgy tervezte a Canon, hogy szétszedjék (összekarcolt szűrő esetén a komplett modult cseréli a szerviz). A leírás alapján a szűrőnek egy kis feszegetés árán el kellett volna válnia a CMOS üvegfelületétől, és a műanyag kerettel valamint a kétoldalt ragasztós tömítéssel együtt kellett volna maradnia. Ezzel szemben egy fél órás óvatos feszegetés után a műanyag keret ugyan lejött, de a szűrő stabilan ott maradt a CMOS-ra ragasztva. Némi tanakodás után aztán egy vékony sniccerrel óvatosan a ragasztós tömítés alá nyúlva sikerült a tömítést és a szűrőt is leválasztani. (Ez a legkritikusabb pont, mivel ha itt megcsúszik a kés akkor biztos, hogy összekarcoljuk a CMOS üvegfelületét és akkor kuka az egész. Gondolom emiatt nem vállalja a maxmax 10D átalakítását.).


Így kellett volna lejönnie a szűrőnek

Az összerakás ezek után sokkal egyszerűbben ment, bár a leíráshoz képest egy jelentős eltéréssel. Ugyanis az leírás alapján a műanyag keretbe kellene beleragasztani szilikongumival az új szűrőt majd ezt visszatenni a CMOS-ra. Azonban ha így teszünk akkor nagyon sok hely maradna a szűrő és a CMOS között, ráadásul mivel a szilikongumi rugalmas, nem tudnánk az új szűrőt tisztítani (nem lehetne rányomni a swab-ot). Némi gondolkodás után a szűrőt az eredeti ragasztós tömítéssel (ami a keretet is tartja) ragasztottam vissza a CMOS-ra. A szenzor panel felépítése miatt még ha el is engedne a ragasztó (amit kétlek) akkor sem tud a szűrő kiesni és hozzáérni a zárhoz.

A visszaragasztás az igazság pillanata  mivel itt dől el, mennyi port és szöszt zárunk a CMOS és a szűrő közé. A gyors és pontos munka valamint a sűrített levegő segít elkerülni a port. A szűrőt alkohollal vagy lencsetisztító folyadékkal megtisztítjuk, majd közvetlenül a behelyezés előtt sűrített levegővel lefújjuk róla az esetleg rákerült port. (A sűrített levegős palackot legalább 4 órán keresztül a talpára állítva pihentessük és fújjunk 1-2 másodpercig vele a levegőbe. Így elkerülhetjük, hogy olaj vagy más szennyeződést fújjon az CMOS-ra vagy a szűrőre.) Miután a szűrőt rátettük a CMOS-ra, azután már a megszokott szenzor tisztítási módszerekkel pucolhatjuk.

Az összeszerelés már értelemszerű, csak követnünk kell visszafelé a szétszerelés lépéseit. Ha készen vagyunk akkor már csak be kell kapcsolnunk a gépet és megnézi mit is csináltunk. Nálam az összeszerelés után elsőre indult a gép, és bár az érzékelő jobb felső sarkába sikerült egy nagyobbacska szöszt a szűrő alá varázsolni, emiatt nem éri meg szétszedni ismét, hiszen a szösz kb. 5 másodperc alatt eltüntethető a képről PhotoShop-al.

 
A jobb oldali IR képen látszik, hogy milyen hatékony volt a "kitermelt" szűrő.
Mindenesetre őrizzük meg, hátha vissza akarjuk alakítani a gépünket.

Miután elkészült az átalakítás (akár magunk csináljuk, akár kiküldjük átalakíttatni) birtokba vehetjük az új IR fényképezőgépünket. Az első dolog ami szembeötlik, hogy az elkészült képek fehéregyensúlya teljesen rossz, minden kép szép piros. Emiatt fontos, hogy RAW formátumba fényképezzünk, hiszen így a fehéregyensúlyt a konverterben be tudjuk állítani. Állíthatunk a gépünkben custom fehéregyensúlyt is. Ehhez egy napsütötte, viszonylag homogén zöld felületre (fű, sűrű lomb) van szükség, Ezt a felületet lefényképezve és custom fehéregyensúlyt erre beállítva már élvezhető képeket kapunk a gép LCD kijelzőjén is.


Így néz ki a "nyers" kép


Ilyen pedig a WB és a kontraszt beállítása után lesz

 

Innentől már csak a fantáziánk és a kreativitásunk szab határt. Nem lehet előre tudni, hogy egy tárgy vagy táj, hogyan fog kinézni az infravörös felvételen. (Na jó, egy idő után tapasztalatból már sejteni fogjuk.). Ha ellátogatunk a lifepixel oldalára akkor egy tucatnyi fényképezőgéphez találunk részletes leírást az átalakítás menetéről. A képeket és a leírásokat nézegetve a legkönnyebb helyzetben a Nikon D70/D50/D100 gépeket átalakítani kívánók vannak, mivel ezeknél a gépeknél nincs ragasztva az IR szűrő. Ugyanakkor az összes Canon gépnél meg kell küzdeni a kétoldalas ragasztóval és a műanyag kerettel.

Befejezésképpen egy rövid figyelmeztetés. Ne feledjük, hogy az első csavar kicsavarásával a gépünk garanciájának lőttek, és ha bármit elrontunk akkor a javítás a gép árának felébe vagy akár annál is többe kerülhet. Azt, hogy vállalkozik-e az átalakításra az mindenkinek a saját döntése, amit az esetleges következmények ismeretében kell meghozni. Viszont, ha az elhatározást sikeres tett is követi, akkor az "ÚJ" IR gépünkkel készített képek kárpótolnak az átalakítás során érzett szorongásért.


Fekete ég#2

Hozzászólások

fejes.istvan
2007, május 21 - 21:18
fejes.istvan képe

Ez az infraképes dolog, ez nagyon tetszik nekem. Vajon Nikon D70S-el ne is próbálkozzak alapból (persze infraszűrővel), azt is át kellene alakítani? Vagy esetleg alap állapotában is lehetne vele értékelhetőt alkotni? (annak okán kérdem, hogy 7 VE-vel szerepelt a táblázat tetején)

Jó lenne nem megvenni potyára a szűrőt...

fejes.istvan
2007, május 21 - 21:44
fejes.istvan képe

megnéztem a linket, amit fentebb beszúrtál. Abból tökéletesen kiderül a válasz. Nyilván infrához tökéletes az operáció után lenne, de így is lehet vele próbálkozni.

 

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítások mentése” gombbal rögzíthető.
A webhelyet a Drupal - egy nyílt tartalomkezelő rendszer - működteti