SMP február: A szűrő faktor

Vasárnap Reggeli Fotográfus
0
Az adott értékelés: nincs

A Vasárnap Reggeli Fotográfus (The Sunday Morning Photographer)
Mike Johnston havonta jelentkező rovata

2005, február

A szűrő faktor

Használ a Kedves Olvasó „védőszűrőt‿ az objektívein? Ha igen, akkor javaslom, hogy vegye le róla, és ne is tegye vissza.

 

A védőszűrő használata egyike azoknak az időtlen idők óta folyó, „igen nagy komolyságú‿ vitáknak, amelyekben a fotósok olyan szívesen elmerülnek. Tudják, ez olyan dolog, mint hogy a Nikon vagy a Canon-e a jobb, vagy a Leica lencsék megérik-e az árukat, vagy hogy kell-e állványt használni a 35mm-es formátumnál, és így tovább. Az itt következő leírás az én álláspontom, és persze nem biztos, hogy megegyezik az olvasóéval. De azért leírom.

 

A régi szép időkben az objektívek első tagjai (továbbiakban hívjuk egyszerűen lencsének) annyira puha üvegből készültek, hogy ha valaki pusztán csak túl lelkesen törölgette, már azzal is apró karcokat idézett elő. (Különösen — és ebből is látszanak a társadalmi szokásokban bekövetkezett gyökeres változások — akkor, ha mondjuk valaki a nyakkendője csücskével törölgette a lencséket, mint ahogy azt a fotós újságírók tették a boldog békeidőkben, amikor még a férfiak csaknem mindig nyakkendőben jelentek meg a nyilvánosság előtt). Ugyancsak a régi szép időkben a lencsék átengedték az UV sugarakat, összezavarva ezzel a TTL fénymérőket és fura eredményeket produkálva a filmen.

 

A megoldás elegánsnak és ésszerűnek is tűnt egyszerre: használjunk UV szűrőt, ami egyrészről kiszűri a nem kívánt UV sugarakat, másrészről védi a lencsét a karcolódástól. Ez a megoldás aztán bekerült a fotósok hétköznapi bölcsességei közé.

 

Jó hírem van, ami igazából nem új hír, hiszen már meglehetősen régóta ez a helyzet: Az új objektíveknek nagyon kemény anyagból készült lencséi vannak és/vagy karcálló bevonatuk. Ezek nehézzé teszik, hogy megkarcoljuk, vagy megrongáljuk a lencsét. Ésszerű gondoskodással és egy megfelelő napellenzővel, mint fizikai védelemmel (ha a lencse nem süllyesztett) gyakorlatilag nincs esélyünk, hogy megkarcoljuk a lencsét. Erre bizonyítékként szolgál, ha megnézzük az eladó használt lencséket. Hány olyan hirdetést találunk, amelyben „karcos‿ objektíveket árulnak? Hány olyan eBay aukciót lelhetünk, ahol a meghirdetett objektívre nem az „új állapotban lévő üveg‿ vagy a „tökéletes üveg‿ kifejezéseket használják az eladók? Ne becsüljük túl az objektív tulajdonosokat, ha olyan könnyen karcolódnának a lencsék, akkor sokkal több „karcos‿ objektív forogna a piacon.

 

Persze véletlenül, bármilyen kicsi is az esély rá, mégis csak sikerülhet egy kis hibát ejtenünk a lencsén. Saját magunk megnyugtatására próbáljuk ki a következőt. (Ezt a trükköt a legendás Pentax technikai gurutól Don Nelsontól tanultam) Tépjünk le egy rizsszemnyi darabot egy Post-It címke ragadós sarkából. Ragasszuk a lencsénkre. És most nézzünk át a keresőn. Meglepő, ugye? Szóval nyugodtan felejtsük el az aggodalmakat a kisebb foltokkal, karcokkal, porszemekkel kapcsolatban.

 

A modern objektívek nagyon kevés UV fényt engednek át. Az üveg, a bevonat, de még a ragasztott elemekhez használt kötőanyag is UV szűrőként viselkedik. Az úgynevezett ‿sharp-cut‿ UV szűrők teljesen blokkolják az UV sugarakat, de egy hétköznapi UV szűrő általában nem sokat javít egy jó objektív UV szűrési képességén.

 

Természetesen van néhány kivétel. Ha kifejezetten veszélyes, ártalmas környezetben fényképezünk, mint pl. tengerparti sós párában, homok- vagy hóviharban, esetleg vulkáni hamuban, nos ekkor okos dolog könnyen tisztára törölhető védőszűrőt használni. Ha UV sugárzásban bővelkedő környezetben dolgozunk (pl. a Svájci Alpok tetején), akkor pedig vigyünk magunkkal ‿sharp cut‿ UV szűrőt. Persze ha polarizált fényre van szükségünk, színeket kell módosítanunk, vagy a fény mennyiségét kell csökkentenünk, ne habozzunk használni a megfelelő szűrőt.

 

Egy igazán hasznos új technológia a Schneider-Kreuznach cég új MRC bevonata. Ezek az új szűrők a cég B+W termékei között találhatók és egy Siloxan nevű anyaggal vannak bevonva. Ez úgy működik mint egy állandó esőlepergető bevonat (ilyen például a Rain-X amit a Teleshop-ban hirdettek nagy erőkkel). A bevonatnak köszönhetően erősen csökken a felületi feszültség, amitől a víz vagy a por sokkal könnyebben lepereg a szűrőről. Ha esőben fényképezünk, akkor ez A szűrő amire szükségünk van.

 

David Vestal-től tanultam, hogy minél régebben fotózik valaki annál inkább tekinti elfogadhatónak a kamera által rögzített kép sajátosságait: bemozdulás, szelektív fókusz és (legalább is fekete-fehér képek esetén) az árnyékok valahogy természetellenes feketesége. Azonban a lencsén lévő esőcseppek által okozott látvány valahogy soha sem tartozott a kedvenceim közé, bár mint minden „hiba‿ ez is kifejező tud lenni, ha megfelelően alkalmazzák.

 

Mindenesetre, szeretem ha egy új technológia a) valóban működik, és b) valóban hasznos. Egyszóval ha esőben kell fényképezni, csak javasolni tudom az új MRC szűrőket.

 

Egyébként pedig, miért fizetünk egy kitűnő objektívért és teszünk elé még egy üveglapot? Jó az valakinek is ha minden képét ablakon keresztül készíti?

 

Biztos vagyok benne, hogy most sok csüggedt szűrő-rajongó keresi kétségbeesetten a magyarázatot, hogy miért is ne használják imádott szűrőiket. Ugyan minek ártanak vele?

 

Nos, tulajdonképpen nem bűn a szűrőhasználat, azaz ha akarjuk, tegyük. Azonban alkalmasint van rá ok, hogy miért ne használjunk szűrőket. Adam Gori lentebb látható képein jól megfigyelhető ez az ok, a szűrő tükröződése illetve a becsillanás (flare) okozta szellemkép. A szűrő által okozott becsillanás általában a képen látható egy-egy különösen erős fényforrásnál fordul elő, az optikai középpont (praktikusan a kép középpontja) szerinti ellentétes oldalon.

 

Figyeljük meg a kép bal felső részében látható fényes utcai lámpát. Most keressük meg a kép középpontját (ami ebben az esetben egybeesik az optikai középponttal). A lámpa és a középpont általi képzeletbeli átlót követve az ellentétes oldalon tisztán látszik a világítótest szellemképe, ott ahol egyébként egyenletes sötét árnyéknak kellene látszódnia.

 

Persze ez nem mindig történik szükségszerűen így. De néhány esetben a szellemkép nagyon szembeötlő. A legjobb példa, amit valaha is láttam (eltekintve az egyik saját képemtől, amelyen az árnyékok részletei olyan finomak, hogy nem tudom scannerrel reprodukálni) William Albert Allard cowboyokról szóló könyvének egyik képe. Sajnos nem találtam meg a saját példányomat, pedig itt kell lennie valahol a házban. Szóval, a képen egy magányos ház látszik a prérin, rajta egy fényes neon felirat. A kép alkonyatkor készült és a sötétedő égen lebegve, a kép középpontja szerinti ellentétes oldalon a felirat fordított szellemképe látható.

 

Nyilvánvaló, hogy ha a szellemkép a kép olyan részére esik, ahol csúcsfények, vagy más, nem egyenletes tónusok vannak, akkor nem fogjuk látni. Sok esetben a szellemkép csak leheletnyi. Ha például megnézzük Adam lenti képét, ezen is jól látható a halvány szellemkép az erős fénnyel szembeni oldalon.

 

Vicces, de minél jobb egy objektív, annál inkább kívánatos, hogy ne legyen rajta szűrő. Ha általában zoom objektívet használunk, amely több mint 10 optikai elemből áll, egy szűrő, még ha MRC is, nem fog segíteni az objektív saját szerkezetéből adódó tükröződésein és leplezett becsillanási karakterisztikáján. Minél több az üvegfelület, annál kevesebb az áteresztett fény, pont.

 

Összefoglalva, akkor használjunk szűrőket, amikor valóban szükségünk van rájuk, és ha esőben kell fényképeznünk, akkor mindenképpen szerezzünk be egy frankó Schneider MRC szűrőt. Más esetekben az UV szűrőt használjuk úgy, mint az objektívsapkát, mielőtt fényképezünk, vegyük le.

 

 — Mike Johnston

 

Köszönöm Adam Gori-nak, hogy használhattam a tesztképeit. A képek az új többszörös bevonatú Cosina/Voigtlander 40mm f/1.4 objektívvel készültek.

A fordítást a szerző engedélyével a FotoTipp.hu team végezte.

Mike Johnston, többek között a "37th Frame" című, havi rendszerességgel .pdf formában megjelenő hírlevél írója és publikálója. A hírlevélre a   http://www.37thframe.com/subscribe.htm oldalon lehet előfizetni. Érdemes.

Hozzászólások

atus
2005, február 13 - 22:37
atus képe

Még a luminous-landscape-en olvastam a cikket, de már akkor se igazán értettem vele egyet. Inkább úgy fogalmaznék, hogyha flare gyanús témát fotózunk, akkor addig amíg szükséges, vegyük le az UV szűrőt. Pár hete voltunk madarat fotózni, és sikerült egy sáros domboldalban elmihálylanom, persze pont a gépre estem. Gyászosan végződne a történet, ha nem lenne rajta mindig napellenző, meg UV szűrő.

Ã?gy nézett ki szegény pára a kaland után:

Ráadásul itt már a szűrőre került földkupac legnagyobb része le lett rázva... :|

http://foto.coolness.hu/

nord
2005, február 14 - 10:05
nord képe

Gyászosan végződne a történet, ha nem lenne rajta mindig napellenző, meg UV szűrő.

Atus, én is "lelkes" UV-szűrő használó vagyok, de a cikkben szerepel, hogy:

Ésszerű gondoskodással és egy megfelelő napellenzővel, mint fizikai védelemmel (ha a lencse nem süllyesztett) gyakorlatilag nincs esélyünk, hogy megkarcoljuk a lencsét.

Tehát a megfelelő napellenzőt ő se ellenzi.

Üdv.:)))

atus
2005, február 14 - 18:46
atus képe

Olvastam én is... :) Pont ezért mellékeltem a képet, és írtam is alá. A napellenző védett ugyan a darabokra töréstől, de UV szűrő nélkül a marék föld a frontlencsén landolt volna, ami biztos, hogy nem egészséges. Szóval a vastagon idézett mondatra szerintem elég határozott cáfolat ez az eset a képpel. Pedig igyekszem nagyon vigyázni a gépre. :)

http://foto.coolness.hu/

nord
2005, február 15 - 17:38
nord képe

Mondjuk azért kíváncsi lennék, hogy a cikkben mutatott becsillanást milyen szűrővel "érték el".

No majd este én is keresek egy ilyen beállítást, hogy a Raynox hogy reagál:)

Sztrogoff
2008, június 17 - 09:58
Sztrogoff képe
Az első képnél, a kukásnál, azt azért nem értem. Alaposabban, ha megnézem, az a benyomásom támad, hogy a kuka oldalán levő tábla vagy mi jobban meg van világítva. Na de akkor az nem a fényképezőgépben történt, hanem az életben... Azaz ott az utcán. Nem?
Sztrogoff
2017, március 15 - 12:29
Sztrogoff képe

Megkerestem a cikkben említett Allard fényképet.

http://www.natgeocreative.com/ngs/photography/search/explore.jsf

csak nem látszik ezen a kis, szerzői jog által féltve őrzött mutatópéldányon, de mondjuk én azt csináltam, hogy képernyőfénykép, majd egy One-Step-Photo-Fix-et átfuttatva rajta, már látszik. Amúgy a BAR felirat van a Hold felett, természetesen fejjel lefelé és jobbról balra, no de hát ezt olyan fényesre exponálta, hogy még a film sem bírta, az izzók fehérek lettek - nekem megvan az album.

Látom, a link így nem jó, ott van az első sor jobb felén, aminek a Hold majdnem a közepén van, másik megoldás: rá kéne keresni a 382884 azámú képre.

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítások mentése” gombbal rögzíthető.
A webhelyet a Drupal - egy nyílt tartalomkezelő rendszer - működteti